Velvet

art firkák:) és közönséges románcok

2017. március 23., csütörtök

Holdszívűek 4. rész

1 megjegyzés
           4.  Közelebb engedsz?

Nash



Kötelességem megtenni. Baj esetén ezerféle vérből is fel fogom ismerni, melyik a tiéd. – Nash reszketeg lélegzettel liheg Alle teste felett, átszellemült arccal nyalja meg a szivárgó vérpatakot.  Az utolsó csepp felnyalása után mozdulatlanságba dermed, kiélvezi a pillanatot. Száguldozik benne Alle vére, extázishoz közeli állapotba kerül. 
Keverednek.
Rítus.
Ez maga a gyönyör.
Igazán elégedett lehet magával, ellen tud állni a további ivásnak, ne adj isten marcangolásnak. Kézfejével törli meg a száját, a kísértés eztán karnyújtásnyira lesz tőle.
Csupa kihívás és izgalom.

T o v á b b olvasom

2017. március 21., kedd

Mobilbarát, új sablonok a blogger tervezőben!

2 megjegyzés

2017. március 19., vasárnap

K épület

2 megjegyzés

Semmi. Az idő innen nem számít.
Te vintage képen az üresség
vagy, én a közte járó szél. Hinta.
Már nem ül bele senki. Szürkeség-
be vész a gyerekség maradéka.
Két éves, öt, tizenöt ideje,
a negyvennégy éves ordít. Ilyen
marad a kép, fé(m.é)lek hidege

boncol. K épület, patológia.

2017. március 18., szombat

Holdszívűek - 3. rész

Nincsenek megjegyzések

– Te leszel a mostohaapám? – kérdi sápadtan és letörve. 
– Vedd úgy, hogy már az vagyok – mosolyogja Nash. – Gyerünk kicsim, menjünk haza!
– Viccesen fiatal vagy gyámnak, nem fogsz apásat játszani velem, maximum a mostohabátyám lehetsz! Különben is, minek neked örökbefogadott?
Nasht szórakoztatja Alle. Azt hitte már nem is képes olyasmire. Borús lesz azonban az ábrázata, amikor a vad kinézetű motorja mellett lecövekel, és rájön, hogy nem tudja a lányt is, és a csomagjait is egyszerre elvinni. 
KATTINTS A HARMADIK RÉSZHEZ 

2017. március 17., péntek

Veled ébredni

Nincsenek megjegyzések

Fény tolul be a roló résein,
feloldja vakfoltjaimat árván,
húz a párnám és álomképeim,
sávokban terjed a reggel sárgán.

A tükörben bárgyú arcot látok, 
az önmagam most még nem ismer fel, 
nézlek, amíg ébredésre várok,
veled lebegek a szellemekkel.

tegnapi kép, kicsit kancsalítok, he :-)


2017. március 15., szerda

Régi versem - Magamra veszem

2 megjegyzés

Tudom, hogy ide születtem,
ide köt minden gondolat,
betege hiánynak lettem,
s magyarra formáz csontozat.
Hogy hallottaim hazai
keresztek alatt nyugszanak,
és anyanyelvem az valami
csoda, ívébe hajlanak
sóhajok, szerelmes szavak.
A három szín szentül elkísér,
lobogónk a legszebb nekem,
és hogy odafönt sorsot ki mér?
Akárki. Magamra veszem.

2014. 02. 27.